2017. január 27., péntek

2010. augusztus 21., szombat

Fecske

Odúfecske
Karolinai fecske

Füstifecske

Déltengeri fecske


Az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatóak. Természetes élőhelyük a nyitott területek, gyepek, nyílt erdők, szavannák, mocsarak, mangrovék és cserjések.

Testük karcsú és áramvonalas. Hosszú hegyes szárny a jellemző rájuk, amely lehetővé teszi a fordulékonyságot és gyorsaságot. Nagy és széles a szájuk. Kicsi, háromszög alakú a csőrük. Lábaik rövidek és gyengék. A tollazatuk rövid, lesimuló, gyakran fémfényű. 9 elsőrendű evezőjük van, melyek közül a 2-3. a leghosszabb. Testhosszúk 10-23 centiméter közötti. Az ivarok hasonlóak egymáshoz.

Repülő rovarokra vadásznak. A fajok többsége vonuló.

Vannak fajok, melyek művészi fészket építenek sárból, mások a homokos partoldalakba vájnak fészekodút, de harkályok által elhagyott odút is használják.


Rendszertani besorolás

Ország: Állatok
Törzs: Gerinchúrosok
Altörzs:Gerincesek
Osztály:Madarak
Rend: Verébalakúak
Alrend: Verébalkatúak
Öregcsalád:Passerida
Család: Fecskefélék

2010. február 9., kedd

Vörösnyakú vöcsök


Ugartyúk




Ugartyúk

Testhossza 40-44 cm, szárnya fesztávolsága 77-85 centiméter, testtömege 430-500 gramm közötti. Tollazata homokszínű, sötétebb mintázattal. Testéhez képest nagy feje és nagy, sárgás szeme van.
Rovarokkal,sáskákkal,és bogarakkal táplálkozik,de a gyíkokat és apró rágcsálókat is megeszi.
A földre, sekély mélyedésbe rakja fészkét. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 26-27 napig kotlik, mind a két szülő. Fiókái fészekhagyók, 35-40 nap múlva válnak önállókká.
Magyarországon rendszeres fészkelő, rövidtávú vonuló.

Túzok


Szikipacsírta


Székicsér


Szárcsa


Pusztai ölyv


Parlagi sas


Nyári lúd


Nagy kócsag


Feketeszerkő


Kerecsen sólyom


Kékvércse


Kárókatóna


Kanalasgém


Jégmadár


Fürj


Fogoly


Fekete nyakú vöcsök


Fekete gólya


Fehérszárnyú szerkő


Fattyú szerkő


Erdei fülesbagoly


Csíkosfejű nádiposzáta


Bölömbika


Batla




2008. december 18., csütörtök

Móra Ferenc : A cinege cipője


Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.

Szeretne elmenni,
ő is útra kelni.
De cipőt az árva
sehol se tud venni.

Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.

Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagyuraknak varrja.

Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!

Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.

Csak a cingének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.

Keresi-kutatja,
repül gallyrul gallyra:
"Kis cipőt, kis cipőt!" -
egyre csak azt hajtja.


2008. december 16., kedd

Szabó Lőrinc: Madarak

Hogy lármáznak! milyen szemtelenek!
Tetszenek és megszégyenítenek
s úgy magyarázzák az igazukat,
hogy meg kell értenem a szavukat,
madár szavukat, hogy ez nem elég
és adjak, még, és még, és újra még.

Mit tehetek? Nevetek és adok,
szalonnabőrt, kölest és tökmagot,
ami akad... Míg kint teszek-veszek,
messziről lesik az erkélyemet,
s alig jövök be, tollas seregük
rögtön itt van, itt röpdös mindenütt.

Én meg elnézem az üvegen át
a szárnyas éhség fázó csapatát,
a nyüzsgő hadat, a verebekét,
s a gyáva rigót, ijedt cinegét,
nézem őket s szégyellem magamat:
könnyű szeretni a madarakat!

2008. december 3., szerda

Sarki csér



Egy New York-i légi járat hossza eltörpül az apró sarki csér (Sterna paradisaea) repülési teljesítménye mellett. Ez a kecses, körülbelül 30 cm hosszú madár ugyanis minden szárnyasnál nagyobb utat tesz meg évente. Áprilistól szeptemberig az Északi-sarkvidéken költ, majd felkerekedik, hogy 17 000 km megtétele után az Antarktisz sarkvidékén újból nyaralhasson. Így évente közel 35 000 km-t megtéve lényegében körberepüli a Földet (és még kerozint sem fogyaszt); ez 30 éves átlagéletkorára átszámítva több mint egymillió kilométernyi vándorlást jelent!
Ez az ára a folyamatos nyaralásnak, és annak, hogy a sarki csér élete legnagyobb részét napfényben, világosban töltheti… A remekül navigáló, gyors röptű madár apró halakkal, tengeri gerinctelenekkel táplálkozik, noha az úszás nem kifejezetten kedvelt sportága. A sziklás tundravidékek kolóniái mindig zajosak, hiszen nyüzsögnek a vadászó csérektől. Ha a sarkvidéken dolgozó kutatók keresztezni kényszerülnek a telepeket, kifejezetten fülsüketítő hangaláfestésre számíthatnak. Sőt, a szelíd külsejű csérek zuhanórepüléssel megerősített áltámadásokkal próbálják elijeszteni a betolakodó embert. Vándorlása során olykor a Balatonnál is megpihen; a kikötőkben is gyakran látni, amint az emberek feje fölött elsüvítve vadászik.

A sarki csér egyik kedvelt antarktiszi élőhelye
(Fotók: Illyés Péter)